talán egy kalapács (jav.)

szöget ütött a fejembe
a nesze érd be ezzel
hagyjál már fejezd be
nem látom hány lerágott
csontot szórtál szemembe
megvakítottál csak hogy
magad hihesd szentnek
az égiek azon a napon
majd számításba vesznek
altass el tiszta lelki-
ismeretnek üss még
hogy ne szeressek
ülj le szívj el egy cigit
talán a káromlás segít
női nemlét férfi emlék
nemtelen lennék lék
idegen emléknemeknek
van az az állapot mikor
sem a rend már sem a kosz
nem érdekel az egész-
ségemet elvitte a cica
látom a bajszán tejfölös
morzsa ring az államon
amit odavetettél elém
az éhhalálról árulkodik
észrevettem az ágyrugó
nyikorog amint okot lelek
ellene s az ellened folyó
összeesküvés-elméletre
attól jobban leszek
s ki tudsz számítani
mikor nem tudom már
milyen asztalra mit
tegyek le hogy beleférjek
még a kegyeidbe rúgj
még egyet belém küldj
napkeletre ahol a betonon
nem hallatszik át hogy
a szomszédban reszelnek
marj a fülembe mert
nem vagyok még elég
süket a szerelemre





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-06-13 19:27:24
Utolsó módosítás ideje: 2013-06-13 19:27:24