Mai- mai


˝2013˝ magyar aggódásai tizennégy sorban Írta: marisom Ideje: (0 olvasás)

Nem is akartál odamenni még-
-is vittem nyakamban a bal lábad.

Alattad löszös talaj - tilosban.
Táj fogta szádat és Lókos patak

csordogált Duna meleg dunyhája
alatt, először, s utoljára így

vártad a pillanatot, ahogyan
varródik, de boldogtalanná lesz

nősorsod vályogkovács-ruhája,
s tépett bugyija - repedtsarkú éj.

Vérré vált nyomorforgató magod.
Kel, kivirul, nemzett. Taposhatod.

Rajzolj hazám! Magyar gyermek ötből -
kettő, fenékre tetováltatott.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-04-08 12:32:46
Utolsó módosítás ideje: 2013-04-09 11:53:13