Pókerarc én vagyok
Ha látsz valamit a két szememben,
Nem biztos hogy az van piros szívemben.
Én csak lebegek az élet tengerén.
A hiba el van rejtve szívem fenekén.
Pókerarc én vagyok.
Magamra mesterséges ruhát szabok.
Arcom kifest engem,
De a szívem magamban penget.
Pókerarc én vagyok,én vagyok.
Ha felém nyújtod a két kezedet,
Szívem nem dobog még nagyon hevesen.
Én csak itt vagyok de hozzád nem szólok,
A szívemből erős sötétséget szórok.
Pókerarc én vagyok.
Magamra mesterséges ruhát szabok.
Arcom kifest engem,
De a szívem magamban penget.
Pókerarc én vagyok,én vagyok.
Még nem vetem le vastag maszkomat,
És nem árulom el hangos titkomat.
Ha felnövök egyben mindent elmondok,
De addig pókerarccal mindent elrontok.
Pókerarc én vagyok.
Magamra mesterséges ruhát szabok.
Arcom kifest engem,
De a szívem magamban penget.
Pókerarc én vagyok,én vagyok
Nem ismer határt az én sok színem,
Nem diktálhat nekem még az én szívem.
Egyszer megállok az élet színpadán,
És öregkorom kedvez nekem igazán.
Pókerarc én vagyok.
Magamra mesterséges ruhát szabok.
Arcom kifest engem,
De a szívem magamban penget.
Pókerarc én vagyok,én vagyok
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2012-10-21 19:46:03
Utolsó módosítás ideje: 2012-10-21 19:46:03
