tévednek

Nyakadon lámpabúra. A fényre
tévednek be zúgva és döglenek
sötét bogarak, zöld legyek, várod,
hogy alján összegyűljenek végre
halomba. Hullnak egyre, töltenek,
rovargyűjteményed ez, bazárod,
s éjszakára, amikor bezárod,
katakomba. Így lesz a többől egy.

Mert minden különbség ellenére
vagy lecsavarod és földhöz vágod,
vagy napról napra újratördeled
készletét, mint ezt itt szöveggé. De
ne is reménykedj, ez is csak látszat,
megérted, ám nincs rá magyarázat.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.