bolyongok
csak bolyongok
hogy megtaláljak egy szálat
egy szövetet
életivadékok iszonyát
csak forgok a
miértek hálójába vont
dróton
elfojtott halántékomon
vár a kék madár
magamban letarolt
mezőkkel dacolva
csak bámulom
a kérget növesztett sólymom
ahogy repül
ahogy elnehezül
megtévedek az úton
a tengerbe fojtott
szigetekbe fúrom
éles szememet
ne lássam a gömbölyű élét
a végzetek égi nehezékét
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2012-04-11 10:15:14
Utolsó módosítás ideje: 2012-04-11 10:15:14
