Mert tudhatod

Mert tudhatod, hogy felszárad a könnyed,
de sírhatnékod most is fojtogat,
jól gondold meg, semmi nem lesz könnyebb,
ha gyávaságból feladod magad.

A mindennapos fájdalom az embert
megnyomorítja, kificamodik
a lelke is, ha eddig sohasem mert
nem lenni, mégis ráfanyalodik,

akár az életunt a napsütésre,
hunyorog, pedig elfogadja azt,
hisz nem tehet mást, végül örülni kezd,

nem is sejti, nem sokára vége,
már tudattalanul várja a tavaszt,
s nem szegi kedvét vállán a kereszt.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-03-12 00:08:53
Utolsó módosítás ideje: 2012-03-12 00:08:53