szakadt szálak

mert beledadogtál az estbe
keresztszemek foszlottak szét ujjaim alatt
visszabontottam mindent, amit éveken át
színes fonalakból vontam köréd
hogy megtartsalak

ma letagadom azt is, hogy
Isten vezette kezem
mikor ráhajtottam a napot az éjre
hadd oldja fel a sötétet a fény
s az egybeolvadt liláskékben
érintse meg velünk a földet az ég

mert beledadogtál az estbe
csillagokból háromszöget
formázott fölénk a képzeletem

egyik sarkában én, másikban te ragyogtál
s hogy rájöttem, a harmadik fénye
mi végből létezett
szétszaggattam e csúf káprázatot

bár tudom hiába

én szakadtan is megőrzök
minden egymásba öltött pillanatot





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-02-11 08:27:20
Utolsó módosítás ideje: 2012-02-11 08:27:20