Zaklat és andalít
Rabszolgák Kórusát hallgatom.
Verdi zenéje megbabonáz.
Ha szólnék, elcsukló hangokon
bírna születni az a fohász.
A zene zaklat és andalít,
égre száll, mint a harci ének,
majd dicsőséget kiált megint
az elnyomottak istenének.
Lehetne himnusz vagy gyászzene,
darócruhások lépte látszik,
méltósággal indulok vele,
amerre szabadság virágzik.
Nem tudok pátosz nélkül szólni;
könnyem kibuggyan és hallgatok.
Minden igaz, nemcsak valódi.
Most fogannak meg a holnapok.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2012-02-06 04:58:07
Utolsó módosítás ideje: 2012-02-06 04:58:07
