éjszakai kérődzők

fák mögött felsejlenek a rácsok
kezes a bárány holdfénynél legel
a többi jámbor távolról figyel
szemükben csillog egy vizesárok
a szenvedély kútja rém ijesztő
világtalan lesz aki belenéz
magában forr fortyog mint a fertő
e kénköves vagy istenadta vész
vigyázz a kútnál késő ha hallod
feltörni a démoni kacaját
óvjad koronádat rejts el arcod
mert nem tűr el az semmiféle bájt
lesz majd másik arcod rőt sebhelyes
halántékodat felékesíti heg
és zuhanni kell hullásod is sebes
ki tudja már honnan hová ki megy
rejtekutakra küldözget sorsod
az ösvény min lépsz rég víz alatt van
követ a nyáj zörgetik kolompod
idehallik úgy jársz koronátlan





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-12-28 18:45:30
Utolsó módosítás ideje: 2011-12-28 18:45:30