Véget ér a mondat

Mindig többször, sose kevesebbszer,
a végre már úgy gondol az ember,
mint egy döntő, vesztes ütközetre;
settenkedik egyre közelebbre
az elmúlás: vége a világnak,
tagadása minden változásnak,
annak, akit a változás éltet,
nagy  bűn, hogy a halálnak hajt térdet.

Minden végzet elkezdődik egyszer,
nem gondol rá, mikor él az ember,
csak boldog, ha szeret, ölel, csókol,
nem érzi, hogy elég lesz a jóból,
egy keveset félre tenni kéne,
szomorú nap szebbé tételére.

A halál is része lesz az élet
egyik feladatának, ha érted
eljön majd, hát vele kapcsolatban
meg kell tenni, amit a tudatlan
pillanat esetleg megkívánhat:
halálod se érhesse gyalázat!

Az emberélet ha valamit ér,
s az elmúlásig akármit ígér,
egy folytonos, jelképes hasonlat,
ha vége lesz, véget ér a mondat.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-12-26 08:13:37
Utolsó módosítás ideje: 2011-12-26 08:13:37