a teherpályaudvaron(1)
a teherpályaudvaron kevély az éj, hull a korom,
sötét-kovács szél zúzza homlokom.
a csend vállán lódenkabát, sunyin lesi a mát,
majd röhög, és feljelenti önmagát.
elöl az állomáson kihalt a váróterem,
távolság neszez néhány eldobott jegyen.
a peronon csikkeket szed egy öreg csöves,
zsebében párolog pár boldog ötvenes.
az ég gubancos üstöke kibomlik,
bilincsként húsom holdfény vágja be csontig.
árny moccan, arcomra kúszik ónszín' rajza,
sín csikorog, és én ráfekszem a zajra.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-10-31 11:22:29
Utolsó módosítás ideje: 2011-10-31 11:24:34
