Az óra

Az óra öreg,
barna dobozában,
a ritmus hangján lüktet
a szobában,
hinta-palinta,
leng a réz inga,
sosem áll meg, nem csügged,
visszhangzó,
csengve bongó,
a jövendővel
vidáman nyelvel,
mint aki csak azt leste,
mikor érek haza este,
barátságos meleg hangon,
monoton mondja tik-tak,
hallom.
Üdvözlésemre csak int,
számlapja  rám hunyorít,
csiszolt üveglapja csillan a sötétben,
az idő bújik meg az éj kötényében.









Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-10-15 10:37:29
Utolsó módosítás ideje: 2011-10-15 10:37:29