Vákuum vers

Emlékeim bordázatán volt egy hinta
azon ültem lobogtam tátogó
szemétdomb felett:
tudatlan hagyott zűrzavar
rejtve mesék alvadt
fedele  alatt .

Birodalmat  kaptam büntetésnek
fehér zacskók barna dobozok
fogódzó támaszában  és
cérnahinta lobogott tátogó
szemétdomb felett.

A rések között a levegőt
mintha nem is szél kavarta volna
hinta lobogott  idegen mélységből
a rendezetlen magasba.

Töprengő lépésekből lett útvesztő
zarándokút az elágazás lett
s a megértő vigaszt adó múltat                              
mintha nem is szél kavarta volna .          






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: - (-, -)
Kiadó: -