Álom az életben

megváltatott a retúrjegy
már réges-régen
nem is én kértem
csak kiválasztódtam
és a sajtó rögtön rajtakapott
hogy elég idős vagyok
jöhetnek a bajok

és már jöttek is...
mindenfelé mindenféle
kis csoportban
szétrobbanthatatlan
csacsogó lőporos
hordó hullott

kócos voltam
üzentem türelmetlen ütemben
elegyedtem egyetlen vágyon
táncoltunk a bálon
lógtam folyékony
mámor selyemszálon
oldódtam ha kisollót
vagy diót törtem
s felettem pálcát
egysmás tanulság

könyörtelenség még
a legkegyesebb hazugság
is-kolája az életnek és
nem jó tanító a harag-vás
ott csak gyermek farag
háromnapos csodát

közben káoszt
kottáz az ész
bifurkál a szív
farag a kézbe
árva érvet
a szálka
lüktet az érben

így álltam ott...
a rejtett bűnök között...
nem én kutattam
ők találtattak magukra
így kénytelen kelletlen
a lélek vetkőzött
meztelenre rengeteg
gondolat-ban szabdalt testbe
bújt egy tükörerdő közepén

a szívemben csavart jégcsap...
eleredt az orrom...
már a csuklómon folyt a vérem...
de a milliónyi önmagamból
csak egy tükörkép
volt az enyém
voltam
én

és csak ő vérzett
egyedül ő
egyedül
velem





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-10-07 14:54:38
Utolsó módosítás ideje: 2011-10-07 14:54:38