Sivár-sár
Sivár-sár
halálkarmot szül az éj
belülről sorvad aki él
szívünk fagyott vér –
tömeg sírba szület
aki remél
félj kegyesen gyarló –
istenetek háborult óriás -
folyómederben szenvedő
vak kiáltás
szívem szilánkjai szedik szét –
szakadt testem elegyét.
Alvadt vér a szem helyén,
porladó hamu lélek,
nem parázslik.
Mondd meddig élek?
Élek-e egyáltalán?
Krétakarc a börtön falán,
méreg a Szent pirosló ajkán -
férgek!
A földbeszúrt keresztfán.
Nincsen rá szó,
sem több szóból álló kifejezés,
hogy mekkora kín
pusztán a Létezés.
2010.01.27.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Publikálva: -, -
Kötetben: - (-, -)
Kiadó: -
Feltöltés ideje: 2011-10-07 00:13:47
Utolsó módosítás ideje: 2011-10-07 00:13:47
