Dobogókõ 2
(Dobogókõ, berácsozott Mária kegyhely)
Üdvözlégy, Mária, Isten anyja
A magyar nép örök védõszentje
Miért lettél kies kegyhely rabja
A világból magad kirekesztve
Rács mögött a napok lassan telnek
Nézed csak a fákat, s kéklõ eget
Szent álmaid milyenek lehetnek
Le sem hunyhatod jóságos szemed
Hányan jövünk hozzád fohászkodva
Bánatunkat hozva fel a hegyre
Isten-fiad magát feláldozta
Miértünk, kik vágyunk a kegyre
Földi éltünk testünk kifacsarja
Eltipornak világi hatalmak
Globális gépezet kis csavarja
Lettünk és nem védnek szabadalmak
Beköszönt majd hozzánk egy jobb világ
Hol rácsok nélkül, szabadon élhetsz
Hol nem rabolnak szobrot, Bibliát
Hol megbecsülnek templomot, s téged
Veled együtt mondom el imámat
Arcodból merítek újra reményt
Megmutatom hálámat irántad
Neked ajánlva ezt a költeményt
P.S. A fényképes változat jobban érthetõ.
http://fbartha.tvn.hu/index.html link-en, vagy
http://fbartha.fw.hu/index.html link-en
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
