Sodrásban
asszonyok sodorták
hörögve kacagták
örülték vétkem
sziklaként földre hullt
folyókban fájva gyúrt
kavicsnyi létem
volt ki maga volt a végzet
volt ki simán végzett
volt ki máig ámít
mind-mind lecke volt
mind-mind szívemig hatolt
de ma már, mindez nem számít
repíthettek az ég felé
vethettek szörnyeim közé
tehettek bármit
a megkövült férfihormon
megpecsételte sorsom
mi porladásig kábít
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-07-22 11:30:30
Utolsó módosítás ideje: 2011-07-22 11:30:30