Elengedtelek örökre
ma már karcolt és kormos szív nélkül ejtem ki a neved
ma már józanabb, megfontolt és elnézőbb vagyok veled
tudom már, hogy minden csókod édes, de áfonya-ízű volt
és minden ölelésed csak a pillanat feneketlen réseibe hullt
halványult, tompult az érzés, mely eddig fogva tartott
elszakadtam tőled - nem cipelem többé súlyos akaratod
azt nem mondom, hogy te csak egy voltál a sokból
de méltóságos nyugalommal elengedlek: elég volt
mára már letünt, elmerült a ködbe arcodnak mása, képe
mára már én sem nézek többé, -- csakis a más szemébe.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
