Délidõ, mediterrán városban

délidő van nálunk. egy sápadt kéz
föltépné az utcák csatakos szövetét.
itt mindig délidő van, bágyadt lüktetés.
a báb zihál, és csendben hátranéz

csöpög, csorog a bágyadt lüktetés.
a báb hátranéz (hátán tetovált jin-jang,
dél van): teremtőnk sebhelyes arca villan
egy ruhabolt kirakatüvegén.

piszkos körmeit nyomja a sebbe a sebes,
arcát lassan smirglizi a nap.
gitárt penget, majd elalszik egy híd alatt.
szarnak a bábok az ítéletre.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.