Gyászos szüret

Mikor elmész, elnémulnak a madarak,
nem nyílnak virágok a fa alatt.
Lehull a levél, új rügy sem fakad,
mert elkerülik a napsugarak.

Mikor elmész, elhalnak a szellők,
s gyászlepellé változnak a felhők.
Megeresztik keserű könnyüket,
s elkezdődik a gyászos szüret:

Lehull a remény a gyenge ágról,
összetört szívem kicsiny sarkáról.
Lehull az öröm, lehull az élet,
amikor látlak elmenni téged.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-06-19 15:49:18
Utolsó módosítás ideje: 2011-06-19 15:49:18