Csupán...
Hallgatom szavaid, nézem a szád:
Hibátlan érvelés, csipetnyi vád.
Végre értem, bár kissé mostoha,
Legigazabb szavad most is a „soha”.
Már tudom, sorsom rulett asztalán
Hamis jel volt a „lehet”, a „talán”.
Maradék zsetonjaim otthagyom
A Kruppié előtt az asztalon.
Rám villantja fizetett mosolyát:
- Sajnálom Uram! És jó éjszakát.
- Nem tesz semmit, ennyit megért nekem.
S a tét sem volt nagy. Csupán az életem.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-06-12 08:56:50
Utolsó módosítás ideje: 2011-06-12 08:56:50