STATIO SUBSTANTIAE

hogy most sem élünk
és soha nem is voltunk
nehezen fogadtam el

megszülettünk
mert ránk gondoltak
mert minket akartak
mert akartuk magunkat

az egész egy állapot
mint ahogyan a kavics
bújik meg a homokban

nincs volt
nincs lesz
nincs van

marad
vagy nem marad
nyom rólunk
az idő homokdűnéin

fúj a szél
vagy pihen

az egész egy állapot
hogy most sem élünk
és halálunk után sem
leszünk halottak






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-05-04 16:39:09
Utolsó módosítás ideje: 2011-06-10 16:24:33