Szeretteim


Születtem tőle véresen,
Emlőjét téptem éhesen,
Lázrózsát rólam ő szakít,
Emberré sejtből alakít.

Kezembe betűt ő adott,
Ácsoltunk együtt kispadot,
Szereltünk össze életet,
Tudásból osztott bérletet.

Türelme hozzám nagykalap,
Rejtvények, dáma, kártyalap,
Emléke libben szerteszét,
Nem szedünk többé gesztenyét.

Szerelmet nála leltem én,
Létemnek alján, s tetején,
Őrizve kezem elkísér,
Oda, hol földünk égig ér.

Rettegtem tőle értem-e,
Szép lesz-e, s lesz-e érdeme,
Mesékbe szőttem álmait,
Ismerném bárcsak vágyait!

Őbenne forr mit hűtelen
Engedtem hűlni énvelem,
S feltárva minden legbelült,
Rákezdi fenn a hegedűt.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-04-29 15:01:13
Utolsó módosítás ideje: 2011-04-29 15:01:13