Négy sorosok

Megyek átadom magam az éjszakának
Engedelmeskedem hívó szavának
Hagyom hogy uralkodjon rajtam a sötét
reggelre ereje már úgyis véget ér

                 ...............

A mai napnak is vége már,
De holnap a nyomába egy másik áll
És most is, mint évmilliók óta annyiszor
A fény egy éjen át a sötéttel dacol

                    ..........

Éles csend hasít át a szobákon,
A sötéttel osztozol az üres magányon,
Az idő múlik s te vele együtt haladsz,
Ha eljön a hajnal csak magányosabb maradsz

                       .....

Az élet egy rövid pillanat csupán,
Mely úgy érzed, néha végtelenbe nyúl,
S csak rajtad múlik, hogy annyi év után
Hogyan tekint le rád a múlt





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.