A rágó

   Egy padban ébredt fel. Pontosabban, a pad alsó oldalára ragasztva. Érezte, a durva faforgácsból préselt deszka miként húzza, kapaszkodik, öleli megszáradt nyállal teli szöveteit.

Sokáig várta, hogy történjen valami.

   Azután rátalált egy porszem. Elbeszélgettek az egzisztenciáról. A vallásról. Az élet fontosabb dolgairól. Férfiak egymás között.

Sokáig várták a következő porszemet. Férfiak egymás között.

   Megtárgyalták az aktuál-politikát. Az inflációt. A rágó keményen tiltakozott a porszem nacionalista elvei ellen. Ő maga liberalista volt. Meg egy kicsit demokrata.

A következő porszem tehát sokáig váratott magára. De megérkezett.

   Meghallgatta a rágó és társa vitáját. Érdekelte a munkanélküliség kérdése. Előadásokat tartott két újdonsült barátjának az autópályák állapotáról.

A rágó egy idő után megunta társait.

   Egyre több porszem érkezett. Mind előadást akart tartani a mezőgazdaság válságos helyzetéről.

A rágó értelmetlennek tartotta a sok politikát. Férfiak egymás között. Nagyon unalmas volt.

   A rágó elhatározta, elmegy innen. De a pad erősen tiltakozott, mondván, a gazdaság közérdekű téma. Faforgács-ujjaival kapaszkodott a rágóba, húzta vissza megszáradt nyállal teli rostjait.

A rágó nem tudta, hogyan került ide. Szomorú volt, és unalmas előadásokat kellett hallgatnia a folyók vizének szennyezettségéről.  






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-04-03 11:16:33
Utolsó módosítás ideje: 2011-04-03 11:16:33