B. Tóth Klári : Ecsetvégen a Nap (Haibun)


 
2841 szerző 39091 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Vajdics Anikó
  Takarodó
Új maradandokkok

Albert Zsolt: Világosság nyolc napig*
Albert Zsolt: A Nap feltámasztása
Péter Béla: A végső út kezdete
Szilasi Katalin: A nem várt
Gyurcsi - Zalán György: blekenvájt
Serfőző Attila: Ébredés
Serfőző Attila: Éjfél után
Ötvös Németh Edit: Amikor elszakad
Duma György: A vándor batyuja
Siska Péter: Archívum
FRISS FÓRUMOK

Tóth Gabriella 3 perce
Karaffa Gyula 47 perce
DOKK_FAQ 7 órája
Bátai Tibor 16 órája
Nagyító 16 órája
Ötvös Németh Edit 18 órája
Szőke Imre 18 órája
Tamási József 20 órája
Metz Olga Sára 20 órája
Szakállas Zsolt 1 napja
Gyurcsi - Zalán György 1 napja
Ocsovai Ferenc 1 napja
V. Szabó Mátyás 1 napja
Zsolt Szakállas 1 napja
Mórotz Krisztina 1 napja
Geréb János 1 napja
Kosztolányi Mária 3 napja
Serfőző Attila 3 napja
Tímea Lantos 3 napja
Fűri Mária 3 napja
FRISS NAPLÓK

 Baltazar 23 perce
Metz-Művek 2 órája
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 2 órája
különc 9 órája
Bátai Tibor 9 órája
Conquistadores 11 órája
az univerzum szélén 13 órája
Hetedíziglen 13 órája
Janus naplója 1 napja
Gyurcsi 1 napja
Bara 1 napja
ELKÉPZELHETŐ 2 napja
A vádlottak padján 2 napja
Sin 3 napja
az utolsó alma 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

B. Tóth Klári
Ecsetvégen a Nap (Haibun)

                              




Hajnali négykor keltünk. Meg kellett előzni a Napot.
Fél ötkor már kint voltunk a faluszéli réten, szemben
a Naszály, máskor rózsaszínben virít a kőbánya,
de ilyen kora hajnalban alig dereng, véletlenszerű,
mint gyerekrajzon elkenődött maszat. Még a táborban
lealapoztuk a farostokat, fejenként hármat. Középtónusból
indulunk ki, hogy minél gyorsabban fel tudjuk dobni
a színeket. A félhomályban kiteregettük festékes
tubusainkat a gyepre, felállítottuk az állványokat,
rákötöztük a festőrongyotés vártunk. Figyeltük a keleti
égboltot,mikor jelenik meg az első fényfolt. A Duna felől
friss iszapszagot hozott a szél,halványan rajzolódott ki
a parti fák tömege, a körvonalakból próbáltuk kitalálni,
melyik milyen fa. Városi gyerekeknek nem is olyan
könnyű, de a régiek segítettek, melyik az olajfa,
a jegenyenyár, vagy a parti fűz.

Még alig pirkad
csak sejlik a körvonal
hasít a sugár

Az éles fénypászma úgy lövellt végig a fejünk felett,  
mint mikor  hirtelen bekapcsolják a színpadi
reflektort és megvilágítja  a füstgép műfelhőit.
Felerősítettük a színes alapokat a festőállványra,
kiválogattuk azokat a színeket, amikre szükségünk
lehet a következő órákban.

Tubus szűkéből
ecsetre kívánkozik
lázad a festék

Nagy előny ilyenkor a színes alapozás, mert olyan gyors
az égi történés, hogy nem győznénk minden színt felrakni.
Egy kis ultramarin sáv, néhol kobalttal megpendítve,
krómsárga fénynyaláb némi aranyokkerrel, egy kis türkiz
itt-ott, a meleg árnyalatoknál csipetnyi kraplakk adalék,
persze csak óvatosan, átvérző festék, ne uralja a képet.
A tavalyi diákok rutinosan nyomkodták ki a színeket
a palettára, az újaknak megmutattam. Nem mindegy
a sorrend.

Halvány liláskék
alapra feszül az ég
mennyei dráma

Sietnünk kellett  a festéssel, a tompa fénypászmák
áthatoltak a szürkés közegen, megcsillant itt is, ott is
egy-egy felhőfoszlány, mint lebegő tollpihe
a  napsütésben.A lila sávokat  kobaltkék árnyalatok
váltották fel, aztán a sötét égi mezőre beúszott
a narancsszínű köd, egyre nőtt-nőtt, úgy szövődött
össze a kékkel, mint láncfonallal a vetülék.
A komplementer színek fokozták a  hatást, mint
a  barokk színház díszletei. A fénysugarak,
mint előhírnökök jelezték, hogy ma is útjára
készülődik az égbolt fejedelme.

Narancsruhát ölt
álmából ébred a Nap
hűvös hajnalon

Lélegzetvisszafojtva meredtünk fölfelé, ahol nemrég
még halvány csillagok milliárdjai nyüzsögtek, s hanyatt
fekve ringatózott a Hold, most úgy feszült fölénk az ég,
mint egy sokszínű patchwork takaró, várakozással teli
vibráltak a színek, mintegy előrevetítve a következő
pillanatot. Széles ecsettel csapkodtuk föl a színeket
a második farostra.

Aludj el, aludj
csillagok pásztorlánya
fény ura ébred

A diákjaim feszülten figyeltek, meg sem hallották
a kezdetben olyan kedves tücsökciripelést, sem
a békakuruttyolást a nádasban. Ecsetekkel, palettával
a kézben vártuk a felkelő Napot, hajnali utunk célját,
értelmét.

Várandós az ég
szülőágyon vajúdik
kibukkan a Nap

A csoda kötötte le a figyelmünket, ahogy az izzó
égitest–  mint egy drámai főhős a fényárban úszó
színpadon – méltóságteljesen bukkant elő
a horizonton, hogy végighaladjon kijelölt  útján.









Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-03-27 23:21:23
Utolsó módosítás ideje: 2011-03-27 23:30:18


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-06-23 09:02   új fórumbejegyzés: Tóth Gabriella
2025-06-23 08:42   Napló: Baltazar
2025-06-23 08:41   Napló: Baltazar
2025-06-23 08:18   új fórumbejegyzés: Karaffa Gyula
2025-06-23 06:24   Napló: Metz-Művek
2025-06-23 06:20   Napló: PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN
2025-06-23 03:21   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2025-06-22 23:57   új fórumbejegyzés: Tóth Gabriella
2025-06-22 23:54   új fórumbejegyzés: Tóth Gabriella
2025-06-22 23:20   Napló: különc