Árnyékod fényében
Árnyékod fényében akartam írni,
a szellemed csiholta sugárözönben,
de a fehéren izzó papírlap
minden támadásomat visszaverte.
Ceruzám hegyén egy szó töprengett,
hogy grafit-bilincsét széttörje-e.
Nem tudtam segíteni rajta, hiába
súgtam: "Köszöntlek", hiába súgtam:
"Hódolat" - a fényes árnyék egykedvű
maradt, táplálék nélkül is jóllakott,
de tudtam, ha egyszer mégis megéhezik,
fél fogára sem leszek elég neki.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Publikálva: Holmi, 2003. nov.
Kötetben: A harmadik szem (Budapest, 2003)
Kiadó: Ráció Kiadó