Amit gondolok
Amit gondolok, nem lesz kőbe vésve,
régóta írok, néha napra-nap,
már hetven éve nézek fel az égre,
várom, segíts, kit megaláztalak.
Néha próbálok hangosabban szólni,
mikor dühödten éppen mennydörögsz,
nem tudhatom meg, melyik a valódi;
haragod, vagy ha halkan könyörögsz,
ugyan kinek, hisz nincs itt senki, senki,
a hideg űrben ketten vacogunk,
az egyikünk, ki terveit teremti,
és pengeti egy húron bús dalunk,
hozsánnázik a másik fel az égbe,
és könyörög, hogy jöjjön el a nap,
hogy öröklétet kaphasson cserébe
a hunyorító csillagok alatt.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-02-20 13:51:14
Utolsó módosítás ideje: 2011-02-20 13:51:14
