Mórotz Krisztina : Szent őrület


 
2841 szerző 39099 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Kemény István
  Egy kalandor
Új maradandokkok

Albert Zsolt: Világosság nyolc napig*
Albert Zsolt: A Nap feltámasztása
Péter Béla: A végső út kezdete
Szilasi Katalin: A nem várt
Gyurcsi - Zalán György: blekenvájt
Serfőző Attila: Ébredés
Serfőző Attila: Éjfél után
Ötvös Németh Edit: Amikor elszakad
Duma György: A vándor batyuja
Siska Péter: Archívum
FRISS FÓRUMOK

Valyon László 1 órája
Ötvös Németh Edit 2 órája
Szőke Imre 2 órája
Tóth Gabriella 2 órája
Gyurcsi - Zalán György 2 órája
Duma György 2 órája
Szakállas Zsolt 5 órája
Karaffa Gyula 6 órája
Ocsovai Ferenc 8 órája
Metz Olga Sára 9 órája
Tóth János Janus 1 napja
Serfőző Attila 1 napja
Tamási József 1 napja
Nagyító 1 napja
Paál Marcell 1 napja
Pálóczi Antal 1 napja
Bátai Tibor 2 napja
V. Szabó Mátyás 3 napja
Zsolt Szakállas 3 napja
Mórotz Krisztina 3 napja
FRISS NAPLÓK

 Bátai Tibor 47 perce
Janus naplója 1 órája
Hetedíziglen 2 órája
ELKÉPZELHETŐ 5 órája
az univerzum szélén 7 órája
Ötvös Németh Edit naplója 7 órája
útinapló 13 órája
Bara 1 napja
Gyurcsi 1 napja
Szőnyeg 1 napja
különc 1 napja
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 1 napja
Baltazar 1 napja
Metz-Művek 1 napja
Conquistadores 2 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Mórotz Krisztina
Szent őrület

világ festője leszel nagyobb Raffaellonál
hang a fejem fölött szólt kértem ismételd a nevet
ki az a Raffaello a vénycédulán ökrök képe
tenyeremen a mag-tabernákulum

Napút
oda kell mennem végigjárni színeit fényeit
de a Napút színeibe belepusztulok
héliumláz hív égeti bőröm és remegek
szemem káprázik fekete pontok előttem

láttad a hajnali Kárpátokat a tarpataki vízesést
akkor mindent láttál a hűvös hajnalt
sziklák remegését a Lomnici-csúcsot?
mindent éreztél a hó nem hideg a szél  karol
rózsaszín sziklák mögött kel Nap
narancs álmot takaró érzed a fenyvesek illatát
Zsuzsánnakor szól a pacsirta

ragyogj minden sziklafolton vidd el lázálmom
vak vagy  széllel érkezett sólymom
mohón matattam gyötörve karomban az asszonyt
adj életet neki támaszd fel Máriád
megfullasszon a párzás
szédüljek fullasztó combközépbe
ablakot nyitok
opálos kristálytükör elmém csitulj tűnj káprázat
marjon belém jéghegy villogó víziója ne a Szűzé

Baalbek romjainál a magány utamon velem jár
éhes vagyok hatezer év sűrűsödik tekintetemben
hagyma a társam lila hagyma szilva a tenger violája
ezernyi a szürke kobalt és látom a Napút színeit
őrjöngök térdre borulva köszönöm Isten csodáját
a mélységet magasságot a plein air
foltokban vitt vászon -jövőm
belerokkanok  magyarnak születtem

'Napra

Hold ül

nőre férfi

dob dobajától

rémül a Föld'

világító sárga lángoló vörös zöldek árnyai
borzongató kékek fájó rózsaszín a cédrusaim
nevetek és sírok hegygerincen hal a Nap
Taormina romos boltívei alatt szeretés
és egy kis fekete bogár a Siratófalnál

a férfiak fájdalmas tekintete
itt nincs sárgarigó
imamalmok mormolása hallik

a cédrus áll gyökerei vastagok
Életfa lettem
egyik ágam kardot ránt a világ mocska felé
a többi csonk szél törte apám felé hajol ága de ott az alján
a gyökereknél rothadásnak induló bogarak ágya
a másik cédrus körül forognak énekelnek látom éltetnek
fehérben az ifjak  táltos énekkel
minden cédrus én vagyok

mit  ér egy önarckép szakállal
felelj Nap!

mondd titkod Fa!
Attila lettem Isten ostora
sámánként látok éhem vízió mit ér egy cédrus hite?

szürkülő ég itt-ott csillanó napfény
hallga! fekete-fehér- barna lovasok
hanyatló Nap elalvó vörös fénye
szent őrület nem szabadul az agy


szembeköpött kép ki kíváncsi 'Csontváry úrra?' röhögés
hó és halál dermedt káprázata csontjaim érintsd
Ion tenger türkizben narancsban meleget adj!
tudom nincs sok hátra a halál előtt tisztul a test
gyermek sír így megalázó és őszinte kép


öreg halász enni ad mérgesen keveri a kását
megfestem ráncait szétesik a bolond képe
a kezek bőrredőibe ette a tenger magát
hosszú körme mögött vastagon a kosz
megfestenéd nyomorult életed nem bírod

albatroszok északi oldalra szállnak
tisztán látom arcod sosem szerettél
írj Gácsról elfelejtett gyermekkorodról
nincs lélek ki most értené
Napútam végig a sivatagon dinamittal teli hajón
láttam Tarajkát mit értem vele?

cédrusod koronáin árnyéklelkek madárkái kuporognak
hová lett a turul belőlem?





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-01-31 09:37:35
Utolsó módosítás ideje: 2011-01-31 12:01:36


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-06-24 23:06   Napló: Bátai Tibor
2025-06-24 22:45   Napló: Janus naplója
2025-06-24 22:15   új fórumbejegyzés: Valyon László
2025-06-24 22:14   új fórumbejegyzés: Valyon László
2025-06-24 21:26   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2025-06-24 21:26   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2025-06-24 21:22   új fórumbejegyzés: Szőke Imre
2025-06-24 21:19   új fórumbejegyzés: Tóth Gabriella
2025-06-24 21:16   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2025-06-24 21:05   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit