Memória Motel
/A Rolling Stones dalából/
lazán elhajítottam a félbetört cigit
a kilences szoba kulcsát kértem
csak a kilences szoba kulcsát add
la memory
azonnal láttam rajta hogy megismert
apródfrizurámra mézszíneket csókolt a nap
minden hetedik fok billegett
egy kicsit stikában lazítottál a csavarokon
a sejtek hétévenkénti megújulása
Gondolod?
a fokok keskenyek voltak
és ott az a szívdobbanás
gördülő kövek
bolond és bohóc
pici szoba ahol sosem voltam veled
és mindig vártalak
Kriszta- soha nem szólítottál így
nem merted kimondani féltél
szememben a kilences szoba
a Memória Motel
önmagam külön bejáratú Motelje
az érzések nem buborékok
az nem olyan mint a használt kocsim
zöldre és rózsaszínre festettem ott a neved
mindig kidurrant a gumi
vékony volt rettentő vékony
az út hosszú
kis kartonruhám könnyed lebbenő
és fújt a szél
ruhástul a narancsillatú hullámokra fektettél
hajam szétfolyt néztem a szád
megkívántalak
rekedten súgtad másik perc az emlékeké
hirtelen csókoltál
a parton szeretkeztünk
hullám vágyunkba botlott látomás
az igazi Motel
az igazi ágy
hajamba kacagva moszatkoszorút fontál
rekedt rádióból szólt a dal
Memória Motel...és megindultak a kövek
mogyorószeműnek neveztél
azt mondtad nyakad ívére csókolom a Tejutat
sírtam megsimogattad az arcom
aztán szerettél
szép perc igaz
ugye nem lesz vége
nem unsz majd meg
százszor ismételt kérdés
százszor ismételt ígéret
mezítláb csupaszon mászkálok a szobában
szél simítja testem
dombokról gurulok lefelé
sohasem felfelé
pókháló-finom emlékek
kulcs csikordul a zárban kétszer ráfordítom
emlékeink kék fénye lassan halványul
volt egyszer egy Motel
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-01-19 12:36:39
Utolsó módosítás ideje: 2011-01-19 12:36:39