Mórotz Krisztina : Zöld és Vibráló fehér


 
2847 szerző 39363 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Szabó T. Anna
  TESZTELEM A GRAVITÁCIÓT
Új maradandokkok

Kovács Mikó Edina: Lomtalanítás
Tamási József: kutyám szemei
Filip Tamás: Villámnál fényesebb jelenlét
Tímea Lantos: Kép a vitrinen
Bátai Tibor: Platónról több ülésben [a teljes ciklus]
Bátai Tibor: Rögtönzések egy dilemmára
Szakállas Zsolt: duzzanat.
Filip Tamás: Május felé
Tímea Lantos: Kontúr
Bátai Tibor: rigmusok a tanár úrnak
FRISS FÓRUMOK

Szakállas Zsolt 1 órája
Tóth Gabriella 2 órája
Vezsenyi Ildikó 3 órája
Ligeti Éva 14 órája
DOKK_FAQ 14 órája
Tímea Lantos 16 órája
Hepp Béla/aLéb 17 órája
Péter Béla 1 napja
Bara Anna 1 napja
Bátai Tibor 2 napja
Varga Árpád 2 napja
Tamási József 2 napja
Mórotz Krisztina 2 napja
Gyors & Gyilkos 2 napja
Szilasi Katalin 3 napja
Kovács Mikó Edina 3 napja
Karaffa Gyula 4 napja
Filip Tamás 4 napja
Szőke Imre 4 napja
Duma György 6 napja
FRISS NAPLÓK

 Maxim Lloyd Rebis 5 órája
Bátai Tibor 14 órája
Janus naplója 15 órája
Baltazar 16 órája
Lángoló Könyvtár 18 órája
nélküled 22 órája
Hetedíziglen 1 napja
Gyurcsi 1 napja
N. D. S. L. (Vajdics Anikó) 3 napja
Ötvös Németh Edit naplója 3 napja
útinapló 4 napja
mix 4 napja
az univerzum szélén 4 napja
Conquistadores 4 napja
ELKÉPZELHETŐ 4 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Mórotz Krisztina
Zöld és Vibráló fehér





Tenyeremben lakik a tenger dagálykor
ujjaim közül dokkolt porszemek peregnek a tegnapi napra
polipok kapaszkodása vén időbe nincs szerető
illanó percek magukba halt órák
két kagyló beszéde
melyik az igazi mit rejt a gyöngy a mélyén
kihívást Nő sikít ellopták Tavaszod
porszemek kikötve Ararát hegyén
Conchita sírása kagyló mélybe
szíven üti a gondolatok tánca
Lisszabon lankái felett

Fújj el egy Gyermekláncfüvet


Tejo mögött a dombok kék párába öltöztek
és látod ezüst hajfonatát a hegynek
a lankákon kecskék legelnek
Narcissus itt pihen ahol Isten mezítláb jár
víz színén botlik egy kecske lába
víz Sodrása Charon ladikját
hozzávágja
Tejo dombja megremeg egy árva pipacs
vetkőzni kezd
Gyász ez vörös Sírás
pogány rituáléja a természetnek
Gyönyör



Lídia nyakszirtjén láttam a tegnapi napot



mezítláb sétáltam füveken
ahol legvékonyabb a bőr éreztem citrusillatát
a hangafű úgy nőtt ahogy Lídia sorai a papíron
Kesze- kuszán nevetve mint a hajnal igazul
Lídia már nem törődik azzal ki mit mond
nem akar egyedül lenni mint én
képzelete szárnyal a szél fest akár Alvaro lilát narancs mellé
haját cibálja szél.a zöld és a vibráló fehér
az örökké vibráló fehér mindig fehér kék lila fehér
Tejo mögött féktelen szabadság mesél


Kiülök a diófa alá estikék szerelmébe
nyugodt vagyok Fernando hamisan énekel
tegnap elmesélte az öregasszonyt megírta szemét
ráncokba fogant szemét fényét kukorica lisztjét
kedden elmesélte csalánból szőtt életét
Semmi kiáltott Magára zárt ajtó és Juhsajt
érted? a nagy Semmi Két lány mindkettő kövér
öregedtek bajuszka mórikált sötét ....
mit Éreztél? El El onnét




Tejo feletti alkonyi fény


A marhák lassúak kövérek Gazda sovány Pattogó
pedig azt hittem hasonlít az állat az Emberére így van pedig
sárga foggal énekel mellettem Ricardo a padon
Rozina árnya múúúú Felnevetek
lidércrigó napba repül alkonyi kép Tücsökcirpelés
szárnyait rebbentve rám néz
Fekete tollait égeti Szentiván Éj

Parázson Égett szerelem lehunyja szemét álmodó szeretés


Ikrek hava mindig Ikreké


Szerelmek Fáradt vándorok örökké Szomjasak
Artézi vizek ajkakon körbejár a korsó
A Szerelem ilyen Rohanó Részeg Látomás


Tejo felett az ég karikás szemű
Nem alussza ki magát szép kompozíció


gyöngyvesszőt ültettem és diót mindegy mikor
Azt mondták olyan nincs hogy kékdió
Lídia hangját messzi viszi a szél
Cédrustól nem hallom mit beszél

szó-ra-ka ti-ki-ta-ka

Vártalak mondja Lídia beleharap egy almába
Ez a legszebb szó várlak a Borostyán kobalt ingben sétál
lassan Kúszik a Hold körbefonja
álmos lián lusta macskanő
balettcipőben sétálok minden éjjel
nem tudod nem érzed Nimfák szegélyezik utam
Kócos Sorokon játszom tenyerem égeti a Hold
érintem arcát fényt lopok
sárgadinnye ízű illatot

an-tan-té-nusz lefekszem a tulipánba kis csepp

hajamra hull és minden ragyog

kékdió

zöld piszke
orrod hegyén legyecske

az ég haragos lilába vált





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-01-13 18:05:34
Utolsó módosítás ideje: 2011-01-13 18:05:34


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-10-14 13:22       ÚJ bírálandokk-VERS: Gerle Kiss Éva Miatyánkközepe
2025-10-14 12:23   új fórumbejegyzés: Szakállas Zsolt
2025-10-14 12:04       ÚJ bírálandokk-VERS: Tamási József pont
2025-10-14 10:49   új fórumbejegyzés: Tóth Gabriella
2025-10-14 09:52   új fórumbejegyzés: Vezsenyi Ildikó
2025-10-14 09:49   Új fórumbejegyzés: Vezsenyi Ildikó
2025-10-14 08:23   Napló: Maxim Lloyd Rebis
2025-10-14 00:50   Új fórumbejegyzés: Vezsenyi Ildikó
2025-10-14 00:07   új fórumbejegyzés: Vezsenyi Ildikó
2025-10-13 23:43   új fórumbejegyzés: Vezsenyi Ildikó