Ha majd egyszer nem leszel 2.

HA MAJD EGYSZER NEM LESZEL
Ha majd egyszer nem leszel
Tányéromból nem eszel
Birkózom majd a léttel
Íztelen lesz minden étel
Nem lesz tavasz nem lesz nyár
Nem leszel ott ha a Hév megáll
Lemegyek a Duna-partra
Leülök arra a padra
Hol könnyező pálmák alatt
Szívem darabja maradt
Hol válladon eső csorgott
Hasad kedvesen morgott
És néztem gyönyörű szemedet
Fogtam simogató kezedet
Talán örökre ott maradok
Kinézek magamnak egy padot
Lehajtom fáradt fejemet
Csitítom sajgó szívemet
Mely Tiéddel együtt dobbant
Mikor szerelmünk lángra lobbant
És kedvesen nevettél
Szörnyeteget etettél
Boszorkánynak adtál enni
Olyan jó volt Veled lenni
Kertben olasz tésztát enni
Most hajnalban a padon fekszem
Lassan elhagyom a testem
Lelkem kiúszik a Duna fölé
Repül Visegrád felé
Hogy utoljára láthassalak
A japán cseresznyefák alatt
Hol napozol és fent a lábad
S megigazítod a fityuládat.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2010-12-09 20:19:46
Utolsó módosítás ideje: 2010-12-09 20:19:46