Levél
Mint halott arcára a bőr,
rám feszül az este.
Sült hús rizzsel a vacsora,
és dunsztolt cseresznye.
A kórterem alján fehéren
ringatóznak az ágyak -,
ez itt a kedvesére gondol,
amaz ellene lázad.
Néha a sírás fojtogat,
pedig a halál se rest itt.
A félsz moccanó ágán
kibírom valameddig.
A séta se kell, szorít
tüdőm; virágzó mályva -,
rettenetes-nagy akarattal
vagyok itt összezárva.
A csókod ízét keresem -
gyógyszer - injekcióznak.
Rossz voltam egészségesen,
elkéstem lenni - jónak.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Kötetben: Tudósítás a Kis utcából (Budapest, 1997)
Kiadó: Orpheusz
Feltöltés ideje: 2010-11-08 06:31:05
Utolsó módosítás ideje: 2010-11-08 06:31:05
