Dűlőút
A gyerekszemem sose látott gondot,
és senki sem volt, aki nekem rontott
a dűlőutak lábikráiban,
az ujjam elérte a vadgalambot,
az ágak közül lehoztam a lombot,
de nem mondták, az út végén mi van,
bár jó apám, ki megjárta a frontot,
már tudta, amit soha ki nem mondott,
hogy sáros az a dűlőút, fiam.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2010-09-23 10:44:20
Utolsó módosítás ideje: 2010-09-23 10:44:20
