az nem bűn

hogy
egész életemben
tudatában vagy annak,
hogy léteznek
magányos haldoklók,
megerőszakolt gyerekek és nők,
halálfélelmükben nyöszörgő adósok?

tehetetlen függelék vagyok, szerelmes

- és ki az? (kérdezem és hazudok,
mintha bárki lenne, hogy)
- nem ismerem.

csak úgy érzem egyedül maradtam,
hogy eltűnt valami az életemből

hogy kiöli a sors a szenvedők érzelmeit
s nem létezik eufória, szeretet és emberség sem.
csak a húgyszagú hálózsák magányát
magukra húzók képesek imádkozni:
fonnyadt virágokat fonni a csendből
melyet keresztfánkra ragasztanak
a padok poraiból kirajzolódó szentek

krisztus, nekik adj erőt





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: égszilánk a matracon (Írók Boltja, 2010)
Kiadó: Barrus
Feltöltés ideje: 2010-09-06 19:45:59
Utolsó módosítás ideje: 2010-09-06 19:45:59