Konvektor
a tenyerem elsimítja szöveted
siklik előre a combon
higgadt védvonaladon
nincsen pauza
átadod azt amit megtanultál
kétarasznyira pulzál a szándék
átváltoznék az egyensúly miatt
a fotel háta nem enged utat
egy vergődő lelki póz legmélyén
migrénem sóhajt:
megnézne belülről?
szétharapná a szám?
üresen sárga zsinór
a konvektor végén
közös békénk szüzessége
egyszer én is az leszek
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2010-08-22 20:56:42
Utolsó módosítás ideje: 2010-08-22 20:56:42
