Szigeti ködök
Akár lúzer talpa alatt a járda,
begyűjti nyúló nyálak nedveit,
rokkant rockban járja a (s)toppos lánnyal,
„csakúgy” megtapogatva kis mellit.
Takarja bedepressziós arcait
holland sodort fűvel a szájában,
mint hídról a lelkis, a nőbe ugrik,
ez vonaglik szép teste ritmusára.
Hajpántja kígyózik a raszta hajon,
-pódium előtt zaj a Szigeten-,
leszédül a húrokra élettelen.
A sátorban tegnap egy vakond kotort,
talán a koton akkor durrant el,
és a német „Spinne” újra élvezett.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2010-08-16 22:46:40
Utolsó módosítás ideje: 2010-08-16 22:46:40
