Mikor kihunynak a f?nyek


Mikor kihunynak a fények,
A napnak sugarát felfalja a hold,
Gömböccé dagadva lustán,
Ábrándokat, szerelmeket majszol.

Elnyugszanak hangok, csend.
Minden halványan feldereng,
A pocsolyában bogár fetreng
Minden csendesen pihen.

Eszembe jutnak a napok.
Mikor vártam a csodát,
Hozzám szóljon a szerelem,
Páromat kerestem mindenben

Álmodoztam utcákon át,
Hallottam emberek moraját
Fényesen ragyogott a hold,
Békesség csend honolt.

Reménybe fojtva folyton álmodok
Kezemet fogva vezeted léptemet
Talpunk alatt hagyva gondokat
Ma minden örök és gondtalan.

Egymásért lépünk a sötétbe,
Az ismeretlen küszöbére,
Te mindig velem leszel már,
Léptem teérted teszem.

Veled minden könnyebb,
Mi gond veled átlátom már
Fáradt kezem kezedben pihen
Leheletem teérted száll.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.