Szenvelgés.

nincs bagó, nincsen ma bor sehol
nincsen enni mit, nem érdekel
még telve, most még nincsen éhgyomor
a tétlenség szivemre térdepel

a társaság már el, csak én vagyok
csak én, a büszke én, dologtalan
nincsenek sem ízek, sem szagok
csak üldögélek itten egymagam

nincsen csepp se böszme gondolat
nincsen tartalom, nincs szenvedés
nincs tüzes tekintet: bólogat
csak úgy. nincs tűrhetetlen terhelés.

nincsen se csönd, se bősz indulat
nincs ellenségkép, nincs drága kincs
nincs a valósággal kapcsolat
lassan úgy érzem, már semmi sincs.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.