Zalán Tibor : [Most írom a leglágyabb vesemet, amikor már nem szerethetsz szerelemmel...]


 
2841 szerző 39120 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Bajtai András
  A küldetés lehetetlensége
Új maradandokkok

Gyurcsi - Zalán György: No. 21
Paál Marcell: Lakoma
Zsolt Szakállas: Szinkópák és védjegy
Gyurcsi - Zalán György: máté szerint
Metz Olga Sára: ez még mindig ugyanaz a víz
Szőke Imre: Bucc
Köves István: DÉLELŐTT, INDIÁN NYÁR
Pálóczi Antal: Kertben
Albert Zsolt: Világosság nyolc napig*
Albert Zsolt: A Nap feltámasztása
FRISS FÓRUMOK

Bátai Tibor 3 perce
Mórotz Krisztina 4 perce
Metz Olga Sára 17 perce
Ötvös Németh Edit 31 perce
Szilasi Katalin 59 perce
Filip Tamás 1 órája
Paál Marcell 1 órája
DOKK_FAQ 3 órája
Bara Anna 4 órája
Szakállas Zsolt 6 órája
Tímea Lantos 6 órája
Misinszki Hanna 16 órája
Gyurcsi - Zalán György 17 órája
Serfőző Attila 20 órája
Ocsovai Ferenc 23 órája
Tóth Gabriella 23 órája
Kiss-Teleki Rita 1 napja
Valyon László 1 napja
Tamási József 1 napja
Vasi Ferenc Zoltán 1 napja
FRISS NAPLÓK

 Hetedíziglen 3 órája
az univerzum szélén 4 órája
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 10 órája
Bátai Tibor 15 órája
az utolsó alma 15 órája
nélküled 17 órája
Az amazonok rejtett zugai 21 órája
Baltazar 23 órája
Bara 1 napja
Sin 1 napja
különc 1 napja
Gyurcsi 1 napja
Dokk-verspályázat 1 napja
Metz-Művek 2 napja
ELKÉPZELHETŐ 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Zalán Tibor
[Most írom a leglágyabb vesemet, amikor már nem szerethetsz szerelemmel...]

most írom a leglágyabb versemet amikor
már nem szerethetsz szerelemmel amikor
karnyújtásnyira lélegzetedtől
állok a végtelen hóesésben
fekete kalapban lerongyolt lelkű madárijesztő
márvány szivárványt gondolok sovány ágyunk fölé
ízeket a szánkba egymás múlhatatlan szagát. megérkeznek
majd a hóemberek is
szén-szemükkel benéznek ránk a második emeleti ablakon
fűzfás ablakunkon át benéz az erdő: s a temető is talán
: szívünk fölött vigyázzban állnak már -
a reménytelen
nagy szabad avant-garde versek
karnyújtásnyira lélegzetedtől
már letagadnám az agyamban lüktető szitakötőket
s lépnék ebben a mézes lírázó hóesésben feléd
fájdalmas fejjel pálinkától duzzadt szemhéjakkal
eljönnek majd el a hóasszonyok is
visznek fehér tájba megnémult szerelembe tőled
nem vigyáztál rám jól hagytad körülvegyenek
maszkos bitangok - ! árnyékuk lopd ki álmomból isten! -
úgy vagy hogy nem vagy már úgy leszel mintha nem
lettél volna soha. lépek feléd embermagasságú
hóesésben bár karnyújtásnyira lélegzetedtől lehet meghalok






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.



Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-07-02 15:32   új fórumbejegyzés: Bátai Tibor
2025-07-02 15:18   új fórumbejegyzés: Metz Olga Sára
2025-07-02 15:10   új fórumbejegyzés: Metz Olga Sára
2025-07-02 15:08   új fórumbejegyzés: Mórotz Krisztina
2025-07-02 15:04   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2025-07-02 15:00   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2025-07-02 14:57   új fórumbejegyzés: Mórotz Krisztina
2025-07-02 14:55   új fórumbejegyzés: Mórotz Krisztina
2025-07-02 14:17   új fórumbejegyzés: Filip Tamás
2025-07-02 14:01   új fórumbejegyzés: Paál Marcell