mesékre vágynál

Gondozott fű már-már gyep rothadó
körte megszáradt tiszta íz, lebegő.
(Kezet mosol egy pléhvödörben pólód
alatt két bimbó napozik.)

A kérdőjeleket rég elhagytam belőled,
s fáj, mint egy meg sem írt vers ha-
sonló részei. Én belenézek a Napba, száradó
ruhára hunyorgok. Félve rád. Te még egy
tea mellett is meddő mesékre vágynál?

Korán van indulni (innen már ki). Vala-
honnan mindig valahová kell csak. Meg-
állapodni készre gyártani kerteket.
Sarokba labdát kulcsot konyhapultra.

(Ma szűkebbre húzzuk a kerítésléceket,
mik mindeddig valahol bennünk voltak.)







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.