Emlékezés egy édesanyára
Emlékezés egy édesanyára!
Már egy éve, hogy eltemettünk
S azóta nem leljük helyünk.
Sokszor felkelt s nyugodott a Nap,
Hantodnál vártuk a csillagokat.
Napra-nap és éjre éj
Csöndes kiáltás ez az év.
Még érezzük kezed és halljuk szavaid,
Ismerjük lelked gondolataid.
Te már Istennél vagy, ott élsz
Értünk könyörgő imát kérsz.
Mi itt a Földön siratunk téged
Édesanyánk! Hiányod ma is fájón éget.
Sírodon a virágok lelked mutatják,
Hogy nem mindennap ad az Isten ilyen édesanyát.
Fájó szívvel kérjük Szűz Máriát,
Hogy óvjad és védjed a mi drága Édesanyánk!!!!
(Barátnőm édesanyjának emlékére)
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
