üres a terem.
az időmet kitagadtam a szentháromságból
az alakzat csúcsán guggolok.
az éjszakába vessem magam vagy az útra
talpam alatt érzem a hajnali vizeket
kereslek út kereslek rajtad
foszlok ketté hasadok
én a mag vagyok
terméketlen a föld
alattam korán nedves a fű
száznyi karom pattan feszül
nem tart meg ez a test
látod.
nem élhetek a könyöködön.
(elkopnék)
talpam alatt futnak a hajnali vizek
