Reszketeg Rebellio

Reszketeg rebellió

Rajta pudvás pionírok, olvadjon a grand major,
véretekkel pirosított kőleves, meg almabor
legyen a bánat asztalán - talán az ficánkol,
hát vegyél cifra revansot a kurjongató királytól /
Felkunkorodott, köríves begyemben harag szipákol,
harsogó nikkelceremónia: nézem, hogy ki táncol,
aztán a bál közepére köpöm lucskos didergésem,
vétlen, penészes dühöm taszítja át szíved a késen.

Vágok egy karéjt a lelkedből-sercenő alfahím fosztás,
csacsogó észporontyok szemén cudar randalírozás /
Irgalmam politúros, lubickol a lázadás,
pajkos angyalhadsereg kolompol, pedig a ráadás
csak most paskolja meg magát - feltúrt közönyszámadás,
viaszporrá mállott a Seherezádé Parkban már vagy száz lakás:
ömlik a kátrány–szám kifoltozott, zsémbes szivárványt szürcsöl, ahogy bicsaklós győzelmem tunya torzsája belülről:
felém prüszköl.


,



/*Pudvás: idő által megrongált, elrohadt
//*Politúr: klasszikus fabevonat, védőréteg






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: Selyemsikátor (, 2009)
Kiadó: még nincs