Az éj im fátylat von a sásra,
nem hallatszik más, csak édes ajkúak násza,
s ők kik apró hangukkal altatják a világot,
deres áhítat súgja: "Jó éjszakát kívánok!".
S mikor már a mindenség elszunnyadt,
s ki él álmodik, ki elbukhat, már elbukott,
Ők majd felmennek hetyke angyalokhoz,
maguk után húzván a lusta Napot.
