Harmadnapra
Harmadnapra feltámadt, irgalmazz!
Mondd! Mivé tetted a világot,
gaznak látom a virágot?
Harmadnapra feltámadt, irgalmazz!
Mondd! Mivé tetted a virágot,
nem díszíti a világot?
Harmadnapra feltámadt, irgalmazz!
Mondd! Mivé tetted a világom,
gaz lett benne a virágom?
Kegyelmezz!
Oldozz fel, mert a mennyekbe ment!
S még mindig kuncog a markában.
Kinevet! Kin nevet?
Engem kacag, ki kín nevelt
keblén, viseli vásott terhét
feslett lelkén béklyó, rabiga
kalitkában galiba az útitárs,
mint nyárson a tövismadár,
amikor eldalolja utolsó énekét
vérzek, rettegek tőled
szólalni nem merek
megsemmisültem, pedig láttam
mennybemenetelét a léleknek
de engem se tőled, se magamtól
már nem menthet meg,
hiába volt rossz ómen,
csak lestem, egyre kerestem
s most bársonyos bánatomon
tapos a kínom, oly' mély a lábnyom
magamtól már hányok!
Harmadnapra feltámadt, irgalmazz!
Mi Atyánk! Tőled félek!
Te kegyelmezz, mert kit nemzettél
a mennyekbe ment!
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
