szederjes arcán szégyenkezve ült a szegénység
szarkaláb-szálkás írásával jegyzetelt a gyors idő
hunyorgott mint szárnyát tört bús énekes madárka
nehéz az elmúlás mondta könnycsepp csillogott
ártatlannak tűnő meggyötört szemében
feküdt kórházi ágyán piciny teste már alig látszott