Ideje hőbörögni

barom. ha isteni is szent barom.
szószatyár szavaira szórt szivesség.
derekad alá alig érő fulladás.
vagy hat kilóméter úszás,
golyó a lábban, s harminc méter vizoszlop.
de ebből a leltárból kihagyod a következő cikkeket:
- édest, akit otthon hagytál,
s nem tudod már terhesen-e.
- ő, akiről tudod, hogy nem terhes,
s nem tudod, hogy miért van itt.
- anyádat, aki még mindig átkoz, mert nem tudja, hogy
csak a nyomorja kivánja a társaságod.
- apádat, aki anyád radarja alatt, titokban, éli-röpteti
percről-percre benned megtalált önmagát.
- a téren tavaszt játszó felkelőket.
őket.


de te csak itt ülsz a sarokban


de te csak itt ülsz a sarokban.
a nyitott ablak csapdájában
törött lábú napsugár vergődik.
zsiros hajadba kapaszkodna,
ha elérné.
a langyos nyár lehellete,
üveges tekintet
a már csak észbentartottakra:
kalap fej nélkül.
ebben a lélegzetben fürdik
a kinemejtett sóhaj,
s ide tér meg az értelmetlen emlék,
fejed alá párnának.


egy vacak asztal alá


- Tuti hol a szalonna?
- instállom tekintetes Izsáknál voltam
Kerszturon. szita van csak nem szalonna . . .
- két irgalmatlan marok.
- két kemény tekintet.
- két kérdezetlen kérdés, amíg
két életet szétdobálnak egy szobában.
- két ágaskodó indulat
ami csak kétfelé indulhat.
- két imbolygó észheztérés.
- két szitából kivert szűrő.
s csak két könnycsepp.
két könyörre tördelt kéz imára induló körme alatt a zsir
s csak a könnycseppben forr a méreg:
a megéri-e fontolat,
amig egy vacak asztal alá szegezve hallgat
két táblányi füstölt falat . . .


kellemetlen kórékastély


csillaggyertya-lámpás utakat világit
koromsötét éj melegén,
s forralt szellő: suta-suba
izzadni.
kicsinyenként rátopogod az életed,
hazafelé, erre
a parlagra,
s kérges sarkad megnyugszik végre,
valaki más utját jelölő
gyöngyökön.
hajanal fele álmaidba kapaszkodik
egy restellkedő kukorékolás,
s te csizma hijján a talpad vágnád hozzá . . .






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.