Radvánszki Előd : Üresség

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2840 szerző 37610 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

garai péter sándor
  rontó pál
Új maradandokkok

Szakállas Zsolt: BUKFENC
Farkas György: Verdun
Szakállas Zsolt: KALIBRÁLNI
Szilvási István: Ha te még ígéret volnál
Nagy Zsuzsanna: ugrató idő
Kosztolányi Mária: haszontalan gondolataim a nagy tévedések idején
Szakállas Zsolt: HÍVNI
Czékmány Sándor: körbefordulás
Kosztolányi Mária: áldozati
Kiss Anna Mária: lecsóballada
FRISS FÓRUMOK

Vezsenyi Ildikó 5 órája
Ötvös Németh Edit 12 órája
Tóth Gabriella 14 órája
Bara Anna 16 órája
Zsolt Szakállas 18 órája
Czékmány Sándor 18 órája
Kosztolányi Mária 1 napja
DOKK_FAQ 1 napja
Farkas György 1 napja
Csapó Angéla 2 napja
Bősz Miklós 3 napja
Szilasi Katalin 4 napja
Nagyító 4 napja
Nagy Zsuzsanna 4 napja
Tóth János Janus 6 napja
Kiss-Teleki Rita 6 napja
Szilvási István 7 napja
Szakállas Zsolt 7 napja
Szilágyi Attila 8 napja
Kiss Anna Mária 10 napja
FRISS NAPLÓK

 Hetedíziglen 6 órája
ELKÉPZELHETŐ 15 órája
mix 17 órája
Minimal Planet 19 órája
történések 1 napja
nélküled 1 napja
az univerzum szélén 1 napja
Gyurcsi 2 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 2 napja
Fészek 2 napja
Zúzmara 3 napja
Fogyinapló 3 napja
A vádlottak padján 3 napja
Ötvös Németh Edit naplója 4 napja
törmelék 4 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Radvánszki Előd
Üresség

Üres vagyok. Mást nem is érzek.
Ha ezt lehet érzésnek nevezni.
Állok egy maréknyi földön, és az álmaim sírva süllyednek el a mélységes semmiben.
Én is sírnék, de már régen nem tudok,
Hát nézem szemem végtelen színű íriszén.
Álmaim fecskék zuhanása, mely sebet vág bőrömön.
Hideg kékség, suhogás, tengernyi semmi, mely táncot jár egy névtelen érzelemmel,
Melyet szó nem fejez ki, csak egy fájdalmas sóhaj.
Mert ha már ezt érzed, akkor mást sosem.
Ez az Üresség.
Némán kiáltok, senkinek, a semmiről
Némán kiállok a semmiért.
Magamra öltöm bőröm, hogy takarjam a sebeket.
Felveszem álarcom, hogy azt higgyék, érzek még.
A fagyos szegycsontomra kopogom remegő kezemmel a pulzusom.
Hazugságom vakon nézem, nem akarom látni.
Ez egy olyan színház, ahol mindig egy darabot ad elő millió ember.
Azt hogy még élnek.
De már mind halottak.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.



Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2021-03-14 07:31 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2021-04-20 23:37   Új fórumbejegyzés: Vezsenyi Ildikó
2021-04-20 22:12   Napló: Hetedíziglen
2021-04-20 18:31       ÚJ bírálandokk-VERS: Albert Zsolt Zongorista
2021-04-20 16:52   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2021-04-20 15:06       ÚJ bírálandokk-VERS: Franczen Bea Nagyi
2021-04-20 14:10   új fórumbejegyzés: Tóth Gabriella
2021-04-20 13:25   Napló: ELKÉPZELHETŐ
2021-04-20 12:08   új fórumbejegyzés: Bara Anna
2021-04-20 11:39   Napló: mix
2021-04-20 10:38   új fórumbejegyzés: Zsolt Szakállas