A budai hegy
Ha kinézek este az ablakon
Látom a budai hegy fényét
Mint szép estélyi ruhára felvarrt dísz
A messzeségből annak tűnik, úgy tetszik
Mint ha ezer szentjánosbogár
Lepte volna el a hegyet
Fényük úgy játszik, úgy tündököl
Nem is találhatott volna rá az Isten; szebb éket
De nappal már más látszik
A nap sugara pásztázza alakját
Szép házak, dús lombú fák
Alkotják az Ő egyszerű ruháját
Szeretem Őt a nappali fényben
Minden évszakban más színű a ruhája
De mégis az a legszebb az egészben
Mikor eljön az este; s láthatóvá válnak a ruhájára varrt díszek
.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
